A vákuumcsöves napkollektorokat használati melegvíz készítésére, úszómedencék melegítésére ill. helyiségek fűtésére használják. A napkollektorokat két külön családba lehet sorolni, ilyenkor beszélünk sík és az úgynevezett vákuumcsöves napkollektorokról. A fejlődés jövője mindenképp a vákuumcsöves napkollektor, teljesítménye ugyanis éves viszonylatban 30%-al nagyobb, mint a síkkollektoroké. A különbség a felépítésükben rejlik, ugyanis a nap a keletről nyugatra vándorlása következtében a napsugarak a síkkollektornál csak ritkán, dél körül érkeznek merőlegesen az egyenes abszorber felületre, míg a vákuumcsövek esetében a kör alakú mivoltukból a nap vándorlásával szinte egész nap megközelíti, némely napszakban el is éri a 90⁰-os beesési szöget. A másik ok a két rendszer szigeteltségében rejlik, a vákuumcsöves napkollektor már a nevében utal a különbségre, ugyanis minden egyes cső duplafalú bórszilikátüvegből készül, mely között vákuumot hoznak létre, és mint ahogy azt anno fizika órán tanultuk a vákuum egy nagyon jó szigetelő. A sikkollektorok esetén a téli időszakban a napsugarakból kinyert hő ismét ki lesz sugározva a szabadba, míg a vákuumcsöves napkollektor esetében a meleget a szigeteltsége miatt fogva tartjuk.

Ennek köszönhetően télen is akár 60 C⁰-ra felmelegszik a puffer tároló vize. A vákuumcsöves napkollektorok fő termelési időszaka ennek ellenére márciustól novemberig terjed, ugyanis télen sokkal kevesebb a napsütötte órák száma. Elhelyezésük tetőn, erkélyen, kertbe történik. A napkollektorokat lehetőleg 45⁰-os szögben érdemes felszerelni, ugyanis nyáron a magasabb napállás miatt megközelítőleg vízszintesen, télen az alacsony napállás miatt meg majdhogynem függőlegesen kellene szerelni.

| További csatornák...